Szardínia
Szardínia rövid bemutatása
A Szicíliánál alig kisebb Szardínia a második legnagyobb területű sziget a Földközi-tengeren, de egy "mini-kontinens" a természeti és emberi környezet figyelemre méltó változatosságával. A legenda szerint a Teremtő a lábával alakította a szandál lenyomatot: valójában az "Ichnusa" és "Sandalyon" a legrégebbi neve, amit a görögök és föníciaiak adtak neki.
Az ókori görögök "Ichnusa"-nak hívták Szardíniát, ami az "ichnos" szóból származik (jelentése: nyom, lábnyom). Valóban egy emberi lábnyomra emlékeztet az alakja, főként a két ellentétes oldalon elhelyezkedő öböl miatt: nyugaton az Oristano-öböl (Golfo di Oristano) és keleten az Orosei-öböl (Golfo di Orosei).
Sziget lévén Szardíniát teljesen körülveszi a Földközi-tenger, amely a keleti oldalon az olasz szárazföld irányába Tirrén-tengerré válik. Ez a név a szigeten lakott régi hajósoktól, a tirrénektől származik, mert ők építették a tornyokat (olaszul torony: torre > Tirreno; tornyok: torri).
Ahhoz, hogy igazán felfedezzük a sziget kincseit, elsősorban a természeti környezet felé kell irányítani figyelmünket, bár a terület szintén tárháza a mérhetetlen szépségű régészeti emlékeknek, lenyűgöző hagyományoknak, a jellegzetes finom termékeknek és ételspecialitásoknak. Végül, az emberi és kulturális környezet is rendkívüli fontosságú.
Szardínia fő táji és földrajzi jellegét a folytonos érintetlen természeti környezet adja: hatalmas és elhagyatott tengerpartok, vad szigetecskék, erdők és macchia ameddig a szem ellát, alacsony falakkal körülhatárolt száraz rétek, ritka parasztházak, állatok a legelőn, dombok, melyek magassága átlagosan 700 méter, de gyakran meredekek, mint a valódi hegyek.
Ezen kívül szinte mindenhol sziklakibúvások teszik egyedülállóvá a tájat. A sziget ezen látványa sokkal gyakrabban tűnik fel, mint máshol. Talán azt mondhatnánk, hogy ezeket a tájakat a távoli ókor embereinek nyomai formálták. Ez a megfigyelés a szardíniai táj folyamatos jelenlétéből ered, illetve elődeink rendkívüli építményeiből, a nuraghékből, amelyeket méltán tartanak a mediterrán őstörténet leglátványosabb építészeti remekeinek. Ezek a nagy tornyok, bár gyakran romokban állnak, kétségkívül érzelmeket váltanak ki masszív szerkezetükkel, 3000 éves korukkal, és legfőképp a kitartó jelenlétükkel.
A sziget nagy részét dombok és hegyek alkotják, melyek jórészt az Alpokkal azonos geológiai korúak, míg néhány esetben (különösen Cagliari tartomány nyugati részén) még idősebbek, és visszanyúlnak a paleozoikumig (600 millió év). Domináns a gránit, ami ezer furcsa formára mállik a szél és a nedvesség hatására, de a Supramonte mészkőterületei is nagy tájértékkel bírnak a jura időszaki sziklákkal.
Bár Szardínia szárazföldi területeinek nagy vonzereje van, és természeti szempontból is érdekesek, leginkább a tengerpartok és strandok melyek megőrzik a legszebb tájakat, és ezért ismertebbek, elismertebbek. A teljes tengerparti terület 1896,8 km, mely kb. a 23%-a a 8000 km-nyi teljes olasz partvonalnak, de kiterjedése csak kb. 8%- a az országosnak. A sziget valójában pontosan 1384,8 km-nyi tengerparttal rendelkezik, ehhez hozzáadandó a környező kisebb szigetek 512 km partvonala. Utóbbiak kicsivel több mint 1%-át teszik ki (276 km2) a régió teljes felületének (24.089 km2), de a teljes partvonal 27%-át adják.
A tengerpart végtelen természeti látnivalókat nyújt: tiszta és meleg vizek; változatos tájak a sziklaösszetétel különbözőségének köszönhetően; kristálytiszta vizű kis öblök; titokzatos szorosok; nagy, elhagyatott, finomhomokos strandok a fehér és az aranysárga minden árnyalatában; tengerből kiálló sziklák szél és tenger által óriási szobrokká alakított formái. A szardíniai tenger átlátszósága értékes veleszületett adottság a természettől, a belső vizek és a nagy folyók miatt, amelyek soha nem érkeznek meg törmelékükkel a tengerig.
A szardíniai éghajlat jellemzően mediterrán, télen enyhe, nyáron meleg: a csapadék gyakoribb északon és a nyugati oldalon, de összességében a napsütéses napok száma 140 és 230 között változik az év folyamán. A belső területeken a derűs napok száma átlagban kb. 105, 131 nap kissé felhős, és 129 felhős. A felhőtlen, vagy mérsékelten felhős napok száma az egész szigeten nagyjából az év egyharmadát teszi ki.
Szardínia szigetére kétféleképpen lehet eljutni. Egyik módja ennek a repülős utazás, másik pedig a komppal történő áthajózás. Mindkét megoldás kényelmesnek bizonyul, eltérést csak az utazás időtartama mutat, illetve az igények is eltérőek lehetnek, hiszen nem mindenki szeret több száz, vagy akár ezer kilométernél is többet vezetni, így nekik a repülő bizonyul praktikusabbnak.
Szardínia éghajlati és domborzati adottságai révén legfőképpen a tengerparti nyaralóknak kedvez, hiszen hegyvidékén nem biztosítottak a téli sportok kialakításához szükséges lehetőségek. Éppen ezért a legtöbb szálláshely a tengerhez közel helyezkedik el. Azonban a sziget belseje is számos látványosságot tartogat, ezért a túrázóknak, hegymászóknak sem kell nélkülözniük kedvenc időtöltésüket, itt is vannak bőven szálláslehetőségek.
Idegenforgalmi szempontból fontosak a tipikus szardíniai termékek. A turisták számára rengeteg helyi készítmény elérhető, melyek kiváló emlékként és ajándékként szolgálnak, ugyanis máshol nem juthatnak hozzá. Ezek két részre oszthatók, közös bennük, hogy mindegyiket a szigeten található alapanyagokból állítják össze. Egyik csoportjuk az ajándéktárgyak, másik csoportjuk az élelmiszerek, melyek szárd hagyományok alapján készülnek.
Ajándéktárgyak közül a parafa emelendő ki leginkább, hiszen ebből az anyagból rengeteg dísz- és használati tárgy készül. Egyik legérdekesebb ilyen termék a parafából készült ruha, de a képeslapok, palackborítások, tálak, jegyzetfüzetek, nuraghe-k, kulcstartók stb. alapanyagaként is szolgál a fa kérge.
Rövid, kivonatos tájékoztatónkkal reméljük felkeltettük Szardínia iránti figyelmét, látogasson el a szigetre, fedezze fel Szardínia természeti szépségeit!
